Pál József: Ady – az irodalmi modernség és a progresszió viszonya

29 03 2008

Pál József tanulmánya a Kortárs márciusi és áprilisi számában olvasható, két részben:

I. rész

II. rész

Reklámok




Vámos-klub: Márton László

28 03 2008

A Vámos-klub vendége 2008. április 3-án Márton László.

Bővebb információkért kattints ide





A Nyugat és Ady – kerekasztalbeszélgetés a PIM-ben

27 03 2008
17.00: Kerekasztal-beszélgetés a Nyugatról és Adyról.
A beszélgetés résztvevői: Finta Gábor egyetemi tanársegéd (PPKE), Gintli Tibor egyetemi adjunktus (ELTE), Kenyeres Zoltán egyetemi tanár (ELTE), Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár (ELTE), Láng Gusztáv ny. főiskolai tanár (Nyugat-Magyarországi Egyetem), Sipos Lajos egyetemi tanár (ELTE), Tverdota György tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE)




100 éves a Nyugat – Kiállításmegnyitó

26 03 2008

Március 27., 17:00, PIM

Köszöntőt mond Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke
A kiállítást megnyitja: Poszler György irodalomtörténész
Információk: itt.





Rónay László – Egy műfaj virágkora

22 03 2008

Rónay László kritikája a Vigilia 2008. márciusi nyomtatott számában olvasható.





Felolvasószínház: Thuróczy Katalin – Krízis. In memoriam Kaffka Margit és Lesznai Anna

17 03 2008
Kaffka Margit – Györgyi Anna
Lesznai Anna – Bertalan Ágnes
Hatvany Lili – Juhász Réka
Bölöniné Itóka – Gráf Csilla
Bauer Hilda – Dobos Judit
Rendező: Szilágyi Tibor

Sorozatszerkesztő: Petrányi Ilona
Kaffka Margitot (1880–1918) és Lesznai Annát (1885–1966), a századforduló „asszony-írói” közül legmagasabb szinten alkotó művészeket, szoros barátság fűzte össze. Kaffka Állomások című, 1917-ben írt regényében – túl azon, hogy bemutatja a Nyugat köré tömörült írók, költők, képzőművészek, filozófusok bohém, az alkotás lázától hajtott életét – ezt a barátságot is érzékletesen ábrázolja, Lesznai pedig a Kezdetben volt a kert című, jóval később publikált művében ír erről.
Barátságukat fűszerezte némi féltékenység, hiszen 1918-ban Kaffka már híres író, Lesznait inkább mint képzőművészt ismerik (több Ady-verseskötet címlapját tervezte), noha jelentek meg versei, kisebb írásai is. Lesznai naplójában leírta, irigyli Kaffka irodalmi sikereit, Kaffka pedig a Lesznait körülvevő, a család körtvélyesi kastélyában gyakran összegyűlő művész-filozófus társaságról érezte úgy, nem fogadják be szegénysége miatt. Ennek ellenére – vagy tán éppen ezért – mély, csaknem érzéki barátság alakult ki köztük, amely később ugyan lazult, de Kaffka haláláig fönnmaradt.
Kaffka 1914-ben megy férjhez a nála sok évvel fiatalabb Bauer Ervinhez (Balázs Béla öccséhez), és attól kezdve az íráson kívül csak férje érdekli. Elmarad a „művész társadalom” eseményeiről, megpróbál minden tekintetben megfelelni orvos-biológus férje igényeinek – követi Temesvárra is, ahonnan 1918 nyarán váratlanul hazajön Budapestre. Kaffka halála után két hónappal Bauer újra megnősül, egyik orvos kolléganőjét veszi feleségül. Ebben a zaklatott időszakban Lesznai – akinek kapcsolata férjével, a neves politikus Jászi Oszkárral szintén
lazulóban – felkeresi Kaffkát. A darab asszonyi és művészi válságuk története.




Kenyeres Zoltán díja és Rónay László kitüntetése

15 03 2008

A Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – a nemzeti ünnep, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a Széchenyi-nagydíjat adományozta a XX. század, illetve a két világháború közötti magyar irodalom terén végzett irodalomtörténeti és irodalomelméleti munkásságáért Kenyeres Zoltánnak, József Attila-díjas irodalomtörténésznek, az irodalomtudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának.

Rónay Lászlót a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Gratulálunk!