Nyugat-konferencia

30 09 2008

Nyugat-konferencia
a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA Irodalomtudományi Intézete és az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete szervezésében
2008. október 8–10.
Színhely: a Petőfi Irodalmi Múzeum

2008. október 8. szerda, 10 óra
Elnök: Kenyeres Zoltán

Kulcsár Szabó Ernő: Budapest – Bécs – Berlin: a Nyugat és a közép-európai modernség
Tverdota György: A Nyugat és a Nouvelle Revue Française
Bárdos László: Gorkij a Nyugatban
Széchenyi Ágnes: A Jung Ungarn és a Nyugat
Schein Gábor: Budapest territorizáltsága a Nyugat korai évfolyamaiban

2008. október 8. szerda, 14 óra
Elnök: Tverdota György

Kenyeres Zoltán: Viták, ankétok
Kelevéz Ágnes: Jubileumi és emlékszámok a Nyugatban
Földes Györgyi: Színek, illatok, szimbólumok
Szilágyi Judit:     A Nyugat geometriája
Margócsy István: Petőfi a Nyugatban

2008. október 9. csütörtök, 10 óra
Elnök: Angyalosi Gergely

Szegedy-Maszák Mihály: Édes Anna: példázat és/vagy regény?
Veres András: Kosztolányi Nyugatja és a Nyugat Kosztolányija
Dávidházi Péter: A kihagyás poétikája Babits Jónás könyvében
Buda Attila: „Kályhában fellobog a láng / falon az óra elakad” – Válasz vagy ellentmondás két Babits-novella tükrében
Gintli Tibor: Hagyomány és újítás Cholnoky Viktor prózájában
Payer Imre: Ady Endre kuruc-versei

2008. október 9. csütörtök, 14 óra
Elnök: Veres András

Eisemann György: A modernitás médiuma
Kappanyos András: „Hát én utálom a futuristákat”. A Nyugat és az avantgárd viszonyáról
Rákai Orsolya: Terek, emlékezés, leírás: Kaffka Margit és az Állomások
Pál József: „Semmit sem fordíthattok meg!” Ady utolsó esztendeje
Sipos Lajos: A Nyugat a „forradalmak” korában (1918—1925)
Kosztolánczy Tibor: Milyen színű ez az ing? Kassák, Osvát és Babits

2008. október 10. péntek, 10 óra
Elnök: Szegedy-Maszák Mihály

Angyalosi Gergely: Neovojtina esztétikája
Frank Tibor: Ignotus Amerikában
Cséve Anna: Én-parabolák. Móricz Zsigmond dialógusai a Nyugatban
Bartal Mária: Orfikus impulzusok Weöres Sándor költészetében
Mózes Huba: Az Erdélyi Helikon és a Nyugat

2008. október 10. péntek, 14 óra
Elnök: Kulcsár Szabó Ernő

Tarján Tamás: Sport az induló Nyugatban (a londoni és a stockholmi olimpia, 1908 és
1912 között)

Schiller Erzsébet: A kortárs képzőművészet megjelenési módjai a korai Nyugatban
Cserhalmi Zsuzsa: Iskolapélda
Balázs Eszter: Az entellektüel-értelmiségi szerep és funkció a Nyugatban (1908—1914)
Rónay László: A veszélyes folyóirat. Egy fejezet a Nyugat utóéletéből

Reklámok




Schein Gábor – Az életrajzok visszatérése?

21 09 2008

Schein Gábor tanulmánya a Jelenkor 2008. szeptemberi nyomtatott számában olvasható.





Alkotói pályázatot hirdet a Fiatal Írók Szövetsége

19 09 2008

Az alkotói pályázatra olyan, huszonnyolcadik életévüket be nem töltött alkotók jelentkezhetnek vers és széppróza kategóriákban, akik önálló kötettel még nem rendelkeznek.

Az első helyezettek önálló kötet megjelentetésére kapnak lehetőséget a Fiatal Írók Szövetsége FISZ Könyvek sorozatában. Pályázni levélben elküldött kötetnyi kézirattal lehet, melyhez a szerző (elérhetőségeit is tartalmazó) önéletrajzát mellékelni szükséges.

Nevezési díj: 2000 Ft/pályázat, melyet postai utalványon vagy banki átutalással a FISZ számlaszámára kérünk átutalni (Budapest Bank 10102086-33859500-00000007).

A FISZ a nevezési díjakból befolyt összeget a nyertes kötetek megjelentetéséhez használja fel.

Pályázati határidő: 2008. november 1.

A pályázatot neves irodalmárok és a FISZ Könyvek sorozatszerkesztői bírálják el. Eredményhirdetés a FISZ honlapján (www.irok.hu) várható 2009 elején.

Postacím: FISZ, 1397 Budapest, Pf.: 546.

A FISZ fenntartja a jogot arra, hogy – minőségi okokból – egyes díjakat nem oszt ki. A szervezők kéziratot nem őriznek meg és nem küldenek vissza, kivéve ha a pályázó felbélyegzett és megcímzett válaszborítékot mellékel. Ajánlott, hogy a pályázó e-mail címet is közöljön, a gyorsabb értesítés érdekében.

Az előző évek tapasztalatai alapján mód nyílik a bírálók írásbeli véleményének kikérésére is. A munka nagysága miatt mindez csak költségtérítéses formában kivitelezhető, ezért aki bírálatot kér, további 2000 Ft befizetésére kérjük.

Információ: info@irok.hu





Sipos Lajos – BBN-MIR 314. 3/a – Irodalmi szakszeminárium

18 09 2008

Teleologikus, genetikus és hálózati szövegkiadás elméleti és gyakorlati problémái Babits-szövegek alapján
Theoretical and Empirical Problems of Teleological, Genetic and Network Text Edition  an the Basis of Babits’ Texts

Szerda, 14.00-15.30 A/334

1.1    Az autentikus szöveg rögzítésének elméleti és gyakorlati kérdései Arisztotelész, Theophrasztosz, Erathosztenész munkásságától a késő modernitás koráig.
1.2    A genetikus szövegkiadás.
1.3-5
Kritikai kiadás-tipusok a mai magyar irodalomban
Ady Endre, Összes versei 1908-1909, s.a.r. N. Pál József, Janzer Frigyes, Nényei Sz. Noémi, BP., Akadémiai-Argumentum, 2006.
József Attila, Összes versei, s.a.r. Stoll Béla, Bp., Balassi, 2005.
Mutatvány a készülő Babits kritikai kiadásból s.a.r. Kelevéz Ágnes
Krúdy Gyula, Regények és nagyobb elbeszélések, s.a.r. Kelecsényi László, Pozsony, Kalligram, 2005.
Babits Mihály, Timár Virgil fia, s.a.r. Sipos Lajos, Bp., Magyar Könyvklub, 2001.
Mutatvány az Elza pilóta genetikus kiadásából, s.a.r. Buda Attila
2.1  A kritikai kiadás gyakorlati problémái
2.2  A levelek kiadása (Babits Mihály, Levelezése 1918-1919)
(Egy-egy levél feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
2.3-4
A versek kiadása
(Egy-egy vers feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
3.1 A hálózati szövegkiadás elméleti problémái
3.2 Babits Mihály, Esszék, tanulmányok, kritikák 1900-1911 előkészítése a „papír alapú” kiadásra
(Egy-egy szövegrész feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
3.3 A feldolgozott szövegrészek hálózati megjelenítése
3.4 A hálózati forma felhasználásának speciális lehetőségei

Budapest, 2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN-MIR 312.3/a – Textus, pretextus, intertextus késő modern magyar irodalomban

18 09 2008

Textus, pretextus, intertextus késő modern magyar irodalomban
Text, Pretext and Intertext in Late Modern Hungarian Literature

Szerda, 13.00–13.45  A/330
Előadás

1. Az egyetemestől részjelentésig: az irodalomfogalom változása a klasszikus modernségben és a késő modernitásban

Arany János: Vojtina ars poétikája
Orbán Ottó: Arany recepcióesztétikája

2. Hagyomány és újítás a költészetben

Horatius: Ars poetica
Babits Mihály: In Horatium

3. Kísérlet a nyelvhez való viszony újraértelmezésére

Erdős Renée: Én
Babits Mihály: [Versemnek tárgya én bírok csak lenni]
Babits Mihály: A lírikus epilógja
Báthory Csaba: Törvénykönyv, Földrengés után

4. Kísérlet az új költői nyelv megteremtésére – metafora, allegória, szimbólum

Ady Endre: A vár fehér asszonya
Karinthy Frigyes: Törpe fejűek

5. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésre, I.

Babits Mihály: Esti kérdés
Orbán Ottó: Esti kérdés

6. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésére, II.

Marcus Aurelius: Elmélkedései
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius

7. Alkalmi vers? Számvetés? Tömény vers? Nyelvesztétikai oppozíció?

József Attila: Születésnapomra
Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium!
Varró Dániel: A bús piros vödör dala

8. A szöveg mint nyelvi, történeti, léthelyzeti összegzés

Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé

9. A prózai beszédmód új alakzatai, a narratív sémák váltogatása

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

10. Textus, pretextus, intertextus

Vergilius: Aeneis
Babits Mihály: Timár Virgil fia

11. Léthelyzet, öntükrözés, nyelvi invenció

Kosztolányi Dezső: Pacsirta

12. A történelem mint „megképzett elbeszélés”

Esterházy Péter: Harmonia caelestis

Budapest, 2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN-MIR 304.3/b Irodalmi szeminárium

18 09 2008

A késő modern magyar irodalom elméleti vitái és mozgalmai
Theoretical Discussions and Movements in Late Modern Hungarian Literature

Szerda, 11.00–12.30 A/429.

  1. Nagyvárad és A Holnap antológia – Dutka Ákos: A Holnap városa
  2. A Nyugat-folyóirat megalakulás, esztétikai elvei – Ignotus: Kelet népe, Szini Gyula: A mese alkonya
  3. Nyelv és gondolat – Horváth János: A Nyugat magyartalanságairól, Ignotus: Válasz Horváth Jánosnak
  4. Osvát–Hatvany vita
  5. A magyar modernitás elméleti problémái a konzervatív fórumokon: Új Idők, Magyar Figyelő, Budapesti Hírlap
  6. A Ma és a Nyugat – Babits Mihály: Ma, holnap és irodalom, Kassák Lajos: Rettenetes nagy hamu alól
  7. Politika, világnézet és irodalom – Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben, Baloldal és nyugatosság
  8. A műalkotás és a valóság viszonya – az Indiszkréció-vita
  9. A Toll Ady-vitája
  10. Népiesek és urbánusok – a Válasz és a Nyugat kérdésfeltevése és válaszai
  11. A Kisebbségben-vita – Szekfü Gyula, Németh László és Babits tanulmányai

2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN- MIR-232/d Modern magyar irodalom

18 09 2008

Az irodalom-fogalom változása és a szövegalkotás módosulása a Nyugat-korszakban
The Alteration of the Concept of the Literature and Text in Nyugat-period

Szerda, 9.30-11.00 A/429

  1. A költészetfogalom változása a modernitásban: Babits Mihály: Húnyt szemmel – Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája (In: Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő, Bp., Magvető, 1999.) – Petőcz András: Beszámoló az Orbán Ottó Művek felkutatásáról (In: Petőcz András: Európai rádió, Pozsony, Kalligram, 2005.)
  2. Költészetértelmezés a későromantika, a szimbolizáció és allegorizáció találkozási pontján: Ady Endre: Új versek
  3. Babits Mihály költészetesztétikája az első két kötete alapján
  4. A Kassák-kör művészetfelfogása. Kassák Lajos: Mesteremberek, Csavargók, Önarckép háttérrel
  5. A képvers mint szövegalkotási mód. Kassák Lajos: Költemény – Tamkó Sirató Károly: Villanyvers 1927 – Radnóti Miklós: Virág (In: Válogatás a 20. századi vizuális költészetből, szerk. Kovács Zsolt, L.Simon László, Miskolc – Budapest, Felsőmagyarország Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 1998, 32, 48, 66.old.)
  6. A kötet egész poétikuma. Kosztolányi Dezső: Számadás
  7. József Attila: Eszmélet – Egységes költemény vagy 12 vers?
  8. A teleologikus és a genetikus szövegkiadás elméleti kérdései. Babits Mihály: Timár Virgil fia
  9. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének narratológiai, szociográfiai, jogelméleti interpretációja
  10. A szövegszerűség mint prózaelv. Krúdy Gyula: Szindbád a feltámadás
  11. A pastiche mint regényszervező elv. Márai Sándor: Szindbád utolsó útja
  12. Szövegszerűség és világszerűség. Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
  13. Drámatipológiai problémák. Füst Milán: IV.Henrik
  14. A beadott dolgozatok problémáinak megbeszélése

A félévi osztályzat megszerzésének feltételei:
­ A szemináriumokon való aktív részvétel
­ egy ( a korszakhoz kapcsolódó, személyes érdeklődéshez igazodó)  7-10 lapos dolgozat elkészítése.

Budapest, 2008. augusztus 31.
Sipos Lajos
egyetemi tanár