Sipos Lajos – BBN-MIR 304.3/b Irodalmi szeminárium

A késő modern magyar irodalom elméleti vitái és mozgalmai
Theoretical Discussions and Movements in Late Modern Hungarian Literature

Szerda, 11.00–12.30 A/429.

1. Nagyvárad és A Holnap antológia – Dutka Ákos: A Holnap városa
2. A Nyugat-folyóirat megalakulás, esztétikai elvei – Ignotus: Kelet népe, Szini Gyula: A mese alkonya
3. Nyelv és gondolat – Horváth János: A Nyugat magyartalanságairól, Ignotus: Válasz Horváth Jánosnak
4. Osvát–Hatvany vita
5. A magyar modernitás elméleti problémái a konzervatív fórumokon: Új Idők, Magyar Figyelő, Budapesti Hírlap
6. A Ma és a Nyugat – Babits Mihály: Ma, holnap és irodalom, Kassák Lajos: Rettenetes nagy hamu alól
7. Politika, világnézet és irodalom – Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben, Baloldal és nyugatosság
8. A műalkotás és a valóság viszonya – az Indiszkréció-vita
9. A Toll Ady-vitája
10. Népiesek és urbánusok – a Válasz és a Nyugat kérdésfeltevése és válaszai
11. A Kisebbségben-vita – Szekfü Gyula, Németh László és Babits tanulmányai

2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár

Sipos Lajos – BBN- MIR-232/d Modern magyar irodalom

Az irodalom-fogalom változása és a szövegalkotás módosulása a Nyugat-korszakban
The Alteration of the Concept of the Literature and Text in Nyugat-period

Szerda, 9.30-11.00 A/429

1. A költészetfogalom változása a modernitásban: Babits Mihály: Húnyt szemmel – Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája (In: Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő, Bp., Magvető, 1999.) – Petőcz András: Beszámoló az Orbán Ottó Művek felkutatásáról (In: Petőcz András: Európai rádió, Pozsony, Kalligram, 2005.)
2. Költészetértelmezés a későromantika, a szimbolizáció és allegorizáció találkozási pontján: Ady Endre: Új versek
3. Babits Mihály költészetesztétikája az első két kötete alapján
4. A Kassák-kör művészetfelfogása. Kassák Lajos: Mesteremberek, Csavargók, Önarckép háttérrel
5. A képvers mint szövegalkotási mód. Kassák Lajos: Költemény – Tamkó Sirató Károly: Villanyvers 1927 – Radnóti Miklós: Virág (In: Válogatás a 20. századi vizuális költészetből, szerk. Kovács Zsolt, L.Simon László, Miskolc – Budapest, Felsőmagyarország Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 1998, 32, 48, 66.old.)
6. A kötet egész poétikuma. Kosztolányi Dezső: Számadás
7. József Attila: Eszmélet – Egységes költemény vagy 12 vers?
8. A teleologikus és a genetikus szövegkiadás elméleti kérdései. Babits Mihály: Timár Virgil fia
9. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének narratológiai, szociográfiai, jogelméleti interpretációja
10. A szövegszerűség mint prózaelv. Krúdy Gyula: Szindbád a feltámadás
11. A pastiche mint regényszervező elv. Márai Sándor: Szindbád utolsó útja
12. Szövegszerűség és világszerűség. Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
13. Drámatipológiai problémák. Füst Milán: IV.Henrik
14. A beadott dolgozatok problémáinak megbeszélése

A félévi osztályzat megszerzésének feltételei:
­ A szemináriumokon való aktív részvétel
­ egy ( a korszakhoz kapcsolódó, személyes érdeklődéshez igazodó)  7-10 lapos dolgozat elkészítése.

Budapest, 2008. augusztus 31.
Sipos Lajos
egyetemi tanár

Irodalmi szeminárium. XX. századi lírai szövegek olvasása (BBN-MIR-304.3/j)

Szerda 13:30-15:00h (A/325)

Bartal Mária (maria@bartal.hu) fogadóóra: Cs 10:10-11:40h (A/325)

TEMATIKA, SZAKIRODALOM

https://modernmagyar.wordpress.com/

1. szeptember 17.: félév menetének ismertetése, követelmények;

Romantika és irodalmi modernség (bevezetés)

KULCSÁR SZABÓ Ernő, MOLNÁR Gábor Tamás, SZIRÁK Péter, Alakzatváltások az irodalmi modernségben = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris Kiadó, 2003 (Osiris Könyvtár), 7-25.

SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai= Sz.M.M., ”Minta a szőnyegen”:

A műértelmezés esélyei, Bp., Balassi Kiadó, 1995, 119-128.

SCHEIN Gábor, A szubjektivitás romantikus modelljeinek átalakulása a pálya korai szakaszában = S. G., Nevetők és boldogtalanok: Füst Milán művészete 1909-1927, Bp., Akadémiai Kiadó, 22-31. (részlet)

2. szeptember 24.: Ady Endre költői szövegei és a szimbolizmus

Ady Endre Vér és arany c. kötete

VERES András, Ady szimbolizmusának kérdéséhez, Iskolakultúra, 2006/7-8, 3-9.

http://nti.btk.pte.hu/ikultura/documents/2006/7-8/iskolakultura_2006-7-8.pdf

GINTLI Tibor, Ady beszédmódja az istenes versekben, Iskolakultúra, 2006/7-8, 27-33.

EISEMANN György, Modernitás, nyelv, szimbólum: Ady Endre: Új versek = A magyar irodalom történetei: 1800-1919, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat, 2007. 689–703.

SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Ady és a francia szimbolizmus = SZ. M. M., Irodalmi kánonok, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1998, 152- (http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/ady.htm)

3. október 1.: Metafora

Kosztolány Dezső Számadás c. kötete

Hans BLUMENBERG, Paradigmák egy metaforológiához = H. B., Hajótörés nézővel, ford. KIRÁLY Edit, Bp., Atlantisz, 2006,199-388.

ZALABAI Zsigmond, Tűnődés a trópusokon, Pozsony, Kalligram, 1998, 85-99.

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Kép és jelentés a retorikai olvasásban =K.SZ.Z., Hermeneutikai szakadékok, Debrecen, Csokonai, 2005 (Alföld Könyvek), 198-214.

4. október 8.: Irodalmi hermeneutika

Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája

Hans Robert JAUSS, Jónás könyve – az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája = H.R.J., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp., Osiris Kiadó, 1997, 373-395.

5. október 15.: Az önmegszólító verstípus

József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Nem emel föl

NÉMETH G. Béla, Az önmegszólító verstípusról = N.G. B., 7 kísérlet a kései József Attiláról, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó,1982,

TVERDOTA György, Tudod, hogy nincs bocsánat = Határolt végtelenség: József Attila-versek elemzései, Bp., Osiris Kiadó, 2005, 329-345.

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, “Én” és hang a líra peremvidékén = K.SZ.Z., Metapoétika: Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2007, 93-104.

6. október 22.: Szerepvers (?)

Petőfi Sándor, Füst Milán Weöres Sándor kijelölt versei

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, A „szerepvers” poétikájáról = K.SZ.Z., Metapoétika: Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2007, 82-93.

SCHEIN Gábor, Nevetők és boldogtalanok. Füst Milán művészete 1909-1927, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004, 48-57.

7. november 5.: Objektív költészet (?)

Nemes Nagy Ágnes: Szobrok, A lovas, Négy kocka

SCHEIN Gábor, Az intencionált tárgyiasság poétikája Nemes Nagy Ágnes Szárazvillám című kötetében = S. G., Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Bp., Universitas Kiadó, 1998, 47-72.

8. november 12.: Intertextualitás

Tandori Dezső és Orbán Ottó kijelölt versei

Michael RIFFATERRE, Az intertextus nyoma, ford. SEPSI Enikő, Helikon, 1996/1-2, 67-81.

Gérard GENETTE, Transztextualitás, ford. BURJÁN Mónika, Helikon, 1996/1-2, 82-90.

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Intertextualitás és a szöveg identitása = K.Sz.Z., Az olvasás lehetőségei, Debrecen, Kijárat, 1997, 5-13.

9. november 19: Műfordítás

hallgatók által bemutatott idegen nyelvű költemények és fordításaik

Walter BENJAMIN, A műfordító feladata, ford. SZABÓ Csaba =W.B., „A szirének hallgatása”: Válogatott írások, Bp., Osiris, 2001, 71-83. (vagy: Kettős megvilágítás: Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig, szerk. JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, Hajdu Péter, Bp., Balassi Kiadó, 2007, 183-195 (Pont Fordítva 4).

KULCSÁR SZABÓ Ernő, A fordítás “antihumanizmusa” mint az önmegértés új történeti alakzata, Alföld, 1999/2,46-60.

http://epa.niif.hu/00000/00002/00035/kulcsar.html

10. november 26: Költészetértelmezés és mítoszkutatás

Weöres Sándor: Salve Regina

KERÉNYI Károly, Ember és maszk = K.K., Az égei ünnep, ford.és vál. KOCZISZKY Éva, Bp., Kráter Műhely Egyesület, 1995, 83-99.

Hans BLUMENBERG, A mítosz valóságfogalma és hatóereje= H. B., Hajótörés nézővel, ford. KIRÁLY Edit, Bp., Atlantisz, 2006,105-198.

11. december 3.: Posztmodern lírai beszédmódok

Válogatás Tandori Dezső, Kovács András Ferenc verseiből

HELLER Ágnes, Mi a posztmodern­ – Húsz év után, Alföld, 2003/2, 3-15.

KAPPANYOS András, Van-e posztmodern líra?, Alföld, 2003/2, 52-59.

PETHŐ Bertalan, Posztmodern korszakváltozás és irodalom/művészetek, Alföld, 2003/2, 33-39.

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, „Én” és hang a líra peremvidékén = K.SZ.Z., Metapoétika: Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2007, 80-142.

12. december 10.: Szemináriumi dolgozatok értékelése, jegybeírás

KÖVETELMÉNYEK

1/ rendszeres és aktív órai jelenlét (max. 3 hiányzás)

2/ minden alkalomra olvasandó a tematikában szereplő szépirodalmi alkotás és egy hozzá tartozó tanulmány (tanszéki honlapon: Segédanyagok hallgatóknak)

készület ellenőrzése: 3 előre be nem jelentett alkalommal 5 kérdéses teszt (ZH), amely röviden felméri, hogy a hallgató olvasta-e az adott művet és egy hozzá tartozó tanulmányt

3/ a tematikán szereplő egyik témából kiemelt készület, valamennyi megadott tanulmány ismerete és az adott szemináriumon koordinátori szerep betöltése

koordinátor:kiemelt szerepet kap az óra menetében az adott témának és az óra jellegének megfelelően

(bírálat írása, interjú,problémafelvetés a beszélgetés irányításához, csoportmunka értékelése, stb.)

4/ szemináriumi dolgozat egy szabadon választott XX. századi költeményről

terjedelem: legalább 5-6 oldal, egyéni kutatómunkán alapuló interpretáció, amely a mű elmélyült olvasatát feltételezi és átgondolt viszonyról tanúskodik az idézett szakirodalmi tételekhez

leadási határideje: november 5., címleadás határideje:október 22.

VAGY

fél v. egy oldal terjedelmű esszé a tematikában szereplő bármely 9 tételhez

pl. kiválasztott vers v. fejezet egyéni olvasata, a mű szerkezetének ismertetése és értelmezésmódosító szerepe, cím és szöveg kapcsolata, meghatározó alakzatok, kritikus olvasat (megoldatlanságok, ellentmondások, kidolgozatlanságok a műben), összehasonlító elemzés, bármely egyéb kreatív interpretációs eljárás

Félév végi osztályzat:

40% órai aktivitás

30% szemináriumi dolgozat/ 9 esszé

30% készület (koordinátori szerep, 3 ZH)

Irodalmi proszeminárium (BBN-MIR-111/k)

A/325, Cs 11:40-13:10h

Bartal Mária (maria@bartal.hu) fogadóóra: Cs 10:10-11:40h (A/325)

Tematika és ajánlott szakirodalom

https://modernmagyar.wordpress.com (Segédanyagok hallgatóknak)

1. szeptember 11.: félév menetének ismertetése, követelmények

2. szeptember 18.: szóbeli előadás és tanulmányok jegyzetelése

3. szeptember 25.: ItK címleírás alapelvei

4. október 2.: interneten hozzáférhető irodalmi adatbázisok kezelése

5. október 9.:szövegkiadások, kritikai kiadás, irodalomtörténetek

6. október 16.:szemináriumi dolgozat készítése:kutatás, idézési és jegyzetelési technikák, formai és tartalmi követelmények

7. november 6. :referátum a szemináriumokon, interpretációs gyakorlatok

8. november 13.: korrektúra készítése

9. november 20.:látogatás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

10. november 27.:könyvtárhasználat, OSZK, MTAK, FSZEK, Egyetemi Könyvtár

11. december 4.:régi magyar nyomtatványok és kéziratok olvasása (meghívott előadó)

12. december 11.:zárthelyi dolgozat

Követelmények:

– rendszeres és aktív órai jelenlét (max. 3 hiányzás)

– minden héten szerda reggelig a beadandók elkészítése és elhelyezése a 325.szobánál található borítékban

– 1 választott kortárs irodalmi folyóirat bemutatása 5 percben

– zárthelyi dolgozat

Modern magyar irodalom 2. (MRN-682/c)

A/325, Sz 13-14:30h

Bartal Mária (maria@bartal.hu) fogadóóra: Cs 10-11:30h (A/325)

Tematika és ajánlott szakirodalom

https://modernmagyar.wordpress.com/

1. szeptember 11.: félév menetének ismertetése, követelmények

2. szeptember 18.: József Attila: Eszmélet

TVERDOTA György, Létösszegző versciklus a pálya fordulóján =

A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat Kiadó, 2007 (A Magyar Irodalom Történetei III), 277-290.

VERES András, “Ami van, széthull darabokra”: az Eszmélet és a ciklus-elv, Literatura, 2006/1, 121-133.

BENEY Zsuzsa, A gondolat metaforái, Jelenkor, 1997/12, 1199-1213.

3. szeptember 25.: Szabó Lőrinc Te meg a világ c. kötete

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, „Sötétben nézem magamat”, A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat Kiadó, 2007 (A Magyar Irodalom Történetei III), 202-214.

4. október 2.: Füst Milán: Összes versei, Bp., Fekete Sas, 1997. (v. más kiadás)

SCHEIN Gábor, Nevetők és boldogtalanok. Füst Milán művészete 1909-1927, Bp., Akadémiai Kiadó, 2004, 67-92.

ACÉL Zsolt, Műfajok és hagyományok Füst Milán Bukolika ciklusában, It, 2007/3, 313-339.

5. október 9.: Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak

POSZLER György, Szerb Antal, Bp., Akadémiai Kiadó, 1973, 85-109, 158-165.

LÁNCZI András, Álomhüvelyezők, Világosság, 1998/3.

Szerep és közeg, Szerk. OLÁH Szabolcs, SIMON Attila, SZIRÁK Péter, Bp., 2006, 19-56.

6. október 16.: Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Babits Mihály: Az európai irodalom története

SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Esszéírás és irodalomtörténet = A magyar irodalom történetei. 1920-tól napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat Kiadó, 2007 (A Magyar Irodalom Történetei III), 245-262.

7. november 6.: Németh László: Gyász

(szemináriumi dolgozat leadási határideje)

ILLYÉS Gyula, Gyász: Németh László regénye, Nyugat, 1936/5

FÁBIÁN Márton, BÓDIS Kriszta, DÉRCZY Péter, Németh László: Gyász, Beszélő, 2005/9, 92-96.

OSZTROLUCZKY SAROLTA, „a művek meghalnak és feltámadnak” (A prózaíró Németh László), Alföld, 2007/11, 103-106.

8. november 13.: Weöres Sándor: Medeia, Euripidész: Médeia

9. november 20.: Nemes Nagy Ágnes Napforduló c. kötete

SCHEIN Gábor, A metaforikus nyelvi mozgások jelentésessége a Napforduló költészetében = S.G., Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Bp., Universitas, 73-102.

NEMES NAGY Ágnes, Látkép, gesztenyefával: Esszék, Bp., Magvető, 1987.

10. november 27.: Pilinszky János Szálkák c. kötete

SCHEIN Gábor, Pilinszky János költészetének valóság-fogalma = S.G., Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Bp., Universitas, 179-186.

11. december 4.: Mészöly Miklós: Film

SÁGHY Miklós, A narrátor teste. (Az emberi testek kiazmatikus viszonyának szerepe Mészöly Miklós Film című regényében, Jelenkor, 2007/4, 428-438.

Mészöly Miklós 75 éves, Kalligram különszám, 1996/1.

12. december 11.: Összefoglalás, szemináriumi dolgozatok megbeszélése

Követelmények (MRN-682/c):

1/ rendszeres és aktív órai jelenlét (max. 3 hiányzás)

2/ minden alkalomra olvasandó a tematikában szereplő szépirodalmi alkotás és egy hozzá tartozó tanulmány (tanszéki honlapon: Segédanyagok hallgatóknak)

készület ellenőrzése: 3 előre be nem jelentett alkalommal 5 kérdéses teszt (ZH), amely röviden felméri, hogy a hallgató olvasta-e az adott művet és egy hozzá tartozó tanulmányt

3/ a tematikán szereplő egyik témából kiemelt készület, valamennyi megadott tanulmány ismerete és az adott szemináriumon koordinátori szerep betöltése

koordinátor:kiemelt szerepet kap az óra menetében az adott témának és az óra jellegének megfelelően

(bírálat írása, interjú,problémafelvetés a beszélgetés irányításához, csoportmunka értékelése, stb.)

VAGY

közös színházlátogatás megszervezése egy, a korszakhoz tartozó magyar szerző darabjára

lehetőség szerint a csoport 2/3-a legyen jelen

4/ szemináriumi dolgozat a korszak irodalmából szabadon választott műalkotásról

terjedelem: legalább 5-6 oldal, egyéni kutatómunkán alapuló interpretáció, amely a mű elmélyült olvasatát feltételezi és átgondolt viszonyról tanúskodik az idézett szakirodalmi tételekhez

leadási határideje: november 6.( nyomtatott változatot kérek),

címleadás határideje: október 16. (jelenléti íven)

VAGY

fél v. egy oldal terjedelmű esszé a tematikában szereplő bármely 9 tételhez

pl. kiválasztott vers v. fejezet egyéni olvasata, a mű szerkezetének ismertetése és értelmezésmódosító szerepe, meghatározó alakzatok, kritikus olvasat (megoldatlanságok, ellentmondások, kidolgozatlanságok a műben), összehasonlító elemzés, bármely egyéb kreatív interpretációs eljárás

Félév végi osztályzat:

40% órai aktivitás

30% szemináriumi dolgozat/ 9 esszé

30% készület (koordinátori szerep, 3 ZH)

Modern magyar irodalom 3. (MRN-683/b)

A/325, Sz 11:30-13:00h

Bartal Mária (maria@bartal.hu) fogadóóra: Cs 10-11:30h (A/325)

Tematika és ajánlott szakirodalom

https://modernmagyar.wordpress.com/

1. szeptember 10.: félév menetének ismertetése, követelmények

2. szeptember 17.: Petri György: Magyarázatok M. számára (1971)

MARGÓCSY István, Petri és az irónia, Holmi, 2001/12,1662-1673.

KAPPANYOS András, Én itt egész jól. Én-narrációk Petri költészetében, Alföld, 2006/9, 58-81.

PÓR Péter, Meditáció Petri lírai szólásának természetéről egy tanulmánykötet kapcsán, Szabad változók, 2006/3.

KÁROLYI Csaba, A Petri-mítosz vége, ÉS, 2008. jan. 4.(reakciók a januári és februári számokban)

3. szeptember 24.: Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása (1973)

KÁLMÁN C. György, A részek győzelme a józan egész fölött =A magyar irodalom történetei: 1920-tól napjainkig, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, VERES András, Bp., Gondolat Kiadó, 2007 (A Magyar Irodalom Történetei III), 661-671.

BEDECS László, Beszélni nehéz: tanulmányok Tandori Dezső költészetéről, Bp., Kijárat Kiadó, 2006 (Kritikai Zsebkönyvtár), 11-38, 62-93.

4. október 1.: Oravecz Imre: A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása (1994;1965-)

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Oravecz Imre, Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1996.

5. október 8.: Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya (1981)

6. október 15.: Orbán Ottó: Szép, nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (1984)

DÉRCZY Péter, „Az igen és a nem”, Jelenkor, 1985/2.

BALÁZS Imre József, Az újraolvasás feltételei: Orbán Ottó: Összegyűjtött versei, Jelenkor, 2006/2, 226-

KATONA Gergely, Orbán Ottó költészete 1990 után, It, 1995/4, 593–608.

PÓR Péter, Orbán Ottó: A költészet hatalma, Holmi, 1995/5, 696–704.

Orbán Ottó-konferencia, Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997/1–2, 7–131.

7. október 22.: Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992)

Tapasztalatcsere. Esszék és tanulmányok Bodor Ádámról, szerk. SCHEIBNER Tamás, VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2005.

8. november 5.:Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok (1992)

(szemináriumi dolgozat leadási határideje)

Tolnai-symposion. Tanulmányok Tolnai Ottó műveiről, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat Kiadó, 2004 (Kritikai Zsebkönyvtár 3).

9. november 12.: Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton (1994)

MARGÓCSY István, Nyelvhús, Holmi, 1995/7.

SZILÁGYI Márton, Metamorphoses prosae, Nappali Ház, 1995/4.

10. november 19: Závada Pál: Jadviga párnája (1997)

V. GILBERT Edit, Naplóm(d)at írom s olvasom, Holmi, 2000/7.

BEDECS László, Pálfordulás, Új Holnap, 1998/3.

ANGYALOSI G., BÁN Z.A., NÉMETH G., RADNÓTI S., Závada Pál Jadviga párnája címû könyvérõl beszélget, Beszélő, 1997/8-9.

további kritikák l. http://zavada.irolap.hu/hu/egyeni-cimkek/jadviga-parnaja

11. november 26: Borbély Szilárd: Halotti pompa (2004)

LAPIS József, „Csak emléke egy nyelvnek” (Borbély Szilárd: Halotti pompa), Alföld, 2005/8.

MÁRTON László, Visszájára fordítani: Borbély Szilárd: Halotti pompa, Jelenkor, 2005/4.

BORBÉLY Szilárd, Az igazi nevem nem ismerem: Borbély Szilárddal Lucie Szymanowská és Kiss Szemán Róbert beszélget, Pannonhalmi Szemle, 2005/1.

12. december 3.: Nádas Péter: Saját halál (2004)

BACSÓ Béla, A saját élet: Nádas Péter: Saját halál, Jelenkor, 2005/7-8, 746-

ANGYALOSI Gergely, Mint gyümölcsben a mag, Litera, 2004. ápr. 22.

további kritikák l. http://nadas.irolap.hu/hu/egyeni-cimkek/sajat-halal

13. december 10.: Lator László: A tér, a tárgyak

SCHEIN Gábor, „Fehér izzáson szénsötét”, Műhely, 1995/1.

VÖRÖS István, A gyönyörködő olvasón túl – MARX József, A szénsötét költője, Élet és Irodalom, 2000. febr. 4., 15.

Követelmények (MRN-683/b)

1/ rendszeres és aktív órai jelenlét (max. 3 hiányzás)

2/ minden alkalomra olvasandó a tematikában szereplő szépirodalmi alkotás és egy hozzá tartozó tanulmány (tanszéki honlapon: Segédanyagok hallgatóknak)

készület ellenőrzése: 3 előre be nem jelentett alkalommal 5 kérdéses teszt (ZH), amely röviden felméri, hogy a hallgató olvasta-e az adott művet és egy hozzá tartozó tanulmányt

3/ 7 perces felvezető egy szabadon választott, a tematikában nem szereplő kortárs irodalmi alkotásról

nem tartalmi ismertető, hanem problémafelvető rövid összefoglalás: pl. egyéni olvasat és más interpretációs lehetőségek,viszony a mű kritikai visszhangjához, esetleges adaptációk és a mű kapcsolata, a mű szerkezete és jellemző poétikai/narratológiai eljárások kiemelése, stb.)

VAGY

a tematikán szereplő egyik témából kiemelt készület, valamennyi megadott tanulmány ismerete és az adott szemináriumon koordinátori szerep betöltése

koordinátor:kiemelt szerepet kap az óra menetében az adott témának és az óra jellegének megfelelően

(bírálat írása, interjú,problémafelvetés a beszélgetés irányításához, csoportmunka értékelése, stb.)

VAGY

közös színházlátogatás megszervezése egy kortárs magyar író darabjára

lehetőség szerint a csoport 2/3-a legyen jelen

4/ szemináriumi dolgozat a korszak irodalmából szabadon választott műalkotásról

terjedelem: legalább 5-6 oldal, egyéni kutatómunkán alapuló interpretáció, amely a mű elmélyült olvasatát feltételezi és átgondolt viszonyról tanúskodik az idézett szakirodalmi tételekhez

leadási határideje: november 5., címleadás határideje:október 22.

VAGY

fél v. egy oldal terjedelmű esszé a tematikában szereplő bármely 9 tételhez

pl. kiválasztott vers v. fejezet egyéni olvasata, a mű szerkezetének ismertetése és értelmezésmódosító szerepe, meghatározó alakzatok, kritikus olvasat (megoldatlanságok, ellentmondások, kidolgozatlanságok a műben), összehasonlító elemzés, bármely egyéb kreatív interpretációs eljárás

Félév végi osztályzat:

40% órai aktivitás

30% szemináriumi dolgozat/ 9 esszé

30% készület (felvezető/ koordinátori szerep, 3 ZH)

Kenyeres Zoltán: BBN-MIR – 301.3/a ADY- BABITS – KOSZTOLÁNYI

1. Ady Endre: Új Versek

2. Ady Endre: Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, Minden-Titkok versei

3. A menekülő Élet, A magunk szerelme, Ki látott engem?, Margita élni akar.

4. A halottak élén, Az utolsó hajók

Ajánlott szakirodalom

KIRÁLY István, Ady Endre, 1-2, Bp. 1970

KIRÁLY István, Intés az őrzőkhöz,1-2. Bp. 1982.

KENYERES Zoltán, Ady Endre, Bp., 1998.

Tanulmányok Ady Endréről, szerk. KABDEBÓ Lóránt, KULCSÁR Szabó Ernő, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, MENYHÉRT Anna, Bp. 1999.

5. Babits Mihály költészete 1920-ig

6. Babits Mihály költészete az 1920-as, 1930-as években

7. Babits Mihály regényei és novellái

8. Babits Mihály tanulmányai

Ajánlott szakirodalom

RÁBA György, Babits Mihály költészete 1903-1920, Bp. 1981.

NEMES NAGY Ágnes, A hegyi költő, Bp. 1984.

SIPOS Lajos, Babits Mihály, Bp., 2003.

9. Kosztolányi Dezső: Négy fal között, A szegény kisgyermek panaszai

10. Kosztolányi Dezső költészete az 1910-es, 1920-as években

11. Kosztolányi költészetének utolsó korszaka

12 Kosztolányi Dezső regényei

13. Kosztolányi Dezső novellái

Ajánlott szakirodalom:

RÓNAY László, Kosztolányi Dezső, Bp. 1977.

KISS Ferenc, Az érett Kosztolányi, Bp., 1979.

KIRÁLY István, Kosztolányi. Vita és vallomás, Bp. 1986.

Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, szerk.,KULCSÁR Szabó Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., 1998.

MRN-672/a Modern Magyar Irodalom 2. (Bárdos László)

MRN-672/a: Modern magyar irodalom 2.

I. a)

Költészet Weöres Sándor versei: Az elveszített napernyő; Hetedik szimfónia (Mária mennybemenetele); Kilencedik szimfónia (A szörnyeteg koporsója); Magna Meretrix; Mahruh veszése; Medeia; Merülő Saturnus; Minotauros; Salve Regina; Tatavane királynő; Venus és Tanhuser = Egybegyűjtött írások [negyedik kiadás, második kötet], Bp., 1981.

Illyés Gyula versei: Ablakok; A démonok kezében; A fecske és a falevél; Az arc a viselőjéhez; Doleo ergo sum; Menedék; Óda a törvényhozóhoz; Ditirambus a nőkhöz; Két kéz; S amit még mond az arc; Teremteni; Vérszerződés = I. Gy. Összegyűjtött versei [második kötet], 1993.

Jékely Zoltán versei: A Hetedik Nap; Az Idősárkányhoz; Az ötödik X után; Rémítő öregek; Bartók Második hegedűversenyének hallgatása közben; Új évezred felé = J. Z. Összegyűjtött versei, Bp., 1985.

Juhász Ferenc költeményei: Apám; Babonák napja, csütörtök: amikor a legnehezebb; A halottak királya = J. F.: A szarvassá változott fiú [Első könyv], Bp., 1971.; Titkok kapuja [Második könyv], Bp., 1972. — A két kötet gyűjtőcíme: A mindenség szerelme. Összegyűjtött versek 1946–1970. [Elolvasandó a Titkok kapujá-nak rövid utószava is.]

Kassák Lajos versei: A házőrző fohásza; Britten szimfóniája; Egy fényképem alá; Elporzott évek; Évfordulóra; Gáspár Endre emlékének; Háború árnyéka; Halotti beszéd;  Lefordított fáklyával; Néhány vonás egy portréhoz; Nyár; Őszi vándorlás körbe-körbe; Rossz gondolatok; Törvény; Zord számvetés = K. L. Összes versei, 1–2. kötet, Bp., 1977 [második, javított kiadás].

Nagy László versei: A forró szél imádata; A Zöld Angyal; Csodák csodája; Jártam én koromban, hóban; Medvezsoltár, Menyegző; Versben bujdosó = N. L.: Versek és versfordítások. [Első kötet:] Versek 1944–1973, Bp., 1975.

Nemes Nagy Ágnes versei: A gejzír; A visszajáró; Az utca arányai; Egy pályaudvar átalakítása; Ekhnáton [ciklus]; Hekaté; Istenről — Hiánybetegségeink legnagyobbika; Között; Lázár; Trisztán és Izolda = N. N. Á. Összegyűjtött versei [második, javított kiadás], Bp. 2003.

Pilinszky János versei: Tanuk nélkül; Francia fogoly; Parafrázis; Senki földjén; Egy KZ-láger falára; Ravensbrücki passió; Aranykori töredék; A szerelem sivataga; Apokrif; Négysoros; Félmúlt; Van Gogh; Önarckép 1944-ből; Passió; A mélypont ünnepélye; Példabeszéd; Intelem; Vesztőhely télen; Most; Marhabélyeg; Omega; Telehold; Elég; Egyenes labirintus; Meditáció; Fohász; Merénylet; In memoriam F. M. Dosztojevszkij; Napló; Költemény; Infernó; Önarckép 1974; Auschwitz; Terek; Hölderlin; Summa; Életfogytiglan; Itt és most. A Töredékekből: Prognózis; Pupilla üres foglalatban; Migrén-sziget és manökenmagány; Ezen túl nincsen senki élő = P. J. Összes versei [ötödik kiadás], Bp., 2003.

Rónay György: 1514; A megfáradt Odysseus; A Mesterdalnok lázadása; Ars antipoetica; Ars poetica; A tékozló fiú hazatérése; Babits a betegágyon; Gyászének Réti József halálára; Haydn gyászmiséje; Kígyó; Mohács;  Mózes = R. Gy., Szérű. Összegyűjtött versek, Bp., 1981.

Stetka Évától tíz szabadon választott vers a következő kötetből: S. É.: Fehértől feketéig, Bp., 1966.

Székely Magda versei: Az élő; Az öröm; Én; Fa; Ítélet; Jelenidő; Jób; Könyörgés; Kőtábla = Sz. M. Összegyűjtött versei [a címlapon: Összegyűjtött versek], Bp., 1992.

Vas István versei: A Rossz hálózata; Az imádkozó sáska; Az Internacionále a Signoria téren; Boccherini sírja; Istenek; Rapszódia egy őszi kertben; Vigyor = V. I.: Mit akar ez az egy ember? Összegyűjtött versek 1930–1969 [második kötet], Bp., 1970.

Zelk Zoltán versei: És és; Felelj, ha vagy!; Sirály = Z. Z.: Este a kútban. Versek 1925–1963.. Bp., 1981.; Uő: Keréknyomok az égen. Versek 1963–1981, Bp., 1982. (Zelk Zoltán művei) 

I. b) A következő három regény közül egyet szabadon választ a hallgató: Illyés Gyula: Hunok Párisban; Kassák Lajos: Az út vége; Rónay György: Esti gyors  

II. Szakirodalom

A) Költők a költészetről 

Benn, Gottfried: A líra problémái = Ihlet és mesterség. A mai német líra elmélete és gyakorlata [Bor Ambrus fordítása], Bp., 1972, 393–426.

Illyés Gyula: A líra modern eszközei; A költői nyelvről = I. Gy., Iránytűvel [második kötet], Bp., 1975, 277–280.; 325–336.

Nemes Nagy Ágnes: A költői kép; A vers mértana = N. N. Á., Az élők mértana. Prózai írások [első kötet], Bp., 2004, 89–126.; 149–175.

Pilinszky János: A mű születése [1947]; Egy lírikus naplójából (1965. nov. 7.); Egy lírikus naplójából (1971. január 17.); Egy lírikus naplójából (1976. aug. 1.); Egy lírikus naplójából (1977. április 9.); Három mai magyar költő (1967. október 22.); Radnóti Miklós (1973) = P. J., Publicisztikai írások, Bp., 1999.

Vas István: A versírásról; Levél a »középszerű költő«-nek = V. I., Az ismeretlen isten. Tanulmányok 1934/1973., Bp., 1974, 709–719; 1158–1166. 

 B) Irodalomtörténet 

Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975. II/1–2. A költészet. Bp., 1986. [Az olvasmányjegyzékben szereplő költőkről szóló fejezetek ismerete.]

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945–1991. Bp. [Gyakorlati szempontból az 1994-ben megjelent második kiadás ajánlható, mert ebben névmutatót is találunk. Az olvasmányjegyzékben szereplő költőkről szóló fejezetek ismerete szükséges (a mű nem tárgyalja mindegyiküket).]

Megjegyzések

1. A felsorolások mindenütt a betűrendet követik (a Pilinszky-versek kivételével); a vizsga alapfeltétele azonban a szerzők és művek időrendjében való tájékozottság. Ilyenformán tudni kell, egy adott vers a költő mely kötetében jelent meg először. (Ez utóbbi követelmény alól pedig Jékely Zoltán, Rónay György, Székely Magda a kivétel.)

2. A lelőhelyadatok a többször is megjelent szövegek esetében — zömében ilyenek fordulnak elő — csak tájékoztató jellegűek. A vizsgázónak ellenben mindig tudnia kell, ő maga melyik kiadást használta.  

Modern Magyar Irodalom 1. (Sipos Lajos)

1. A költészetfogalom változása a modernitásban: Babits Mihály: Húnyt szemmel – Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája (In: Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő, Bp., Magvető, 1999.) – Petőcz András: Beszámoló az Orbán Ottó Művek felkutatásáról (In: Petőcz András: Európai rádió, Pozsony, Kalligram, 2005.)
2. Költészetértelmezés a későromantika, a szimbolizáció és allegorizáció találkozási pontján: Ady Endre: Új versek
3. Babits Mihály költészetesztétikája az első két kötete alapján
4. A Kassák-kör művészetfelfogása. Kassák Lajos: Mesteremberek, Csavargók, Önarckép háttérrel
5. A képvers mint szövegalkotási mód. Kassák Lajos: Költemény – Tamkó Sirató Károly: Villanyvers 1927 – Radnóti Miklós: Virág (In: Válogatás a 20. századi vizuális költészetből, szerk. Kovács Zsolt, L.Simon László, Miskolc – Budapest, Felsőmagyarország Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 1998, 32, 48, 66.old.)
6. A teleológikus és a genetikus szövegkiadás elméleti kérdései. Babits Mihály: Timár Virgil fia
7. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének narratológiai, szociográfiai, jogelméleti interpretációja
8. A kötetegész poétikuma. Kosztolányi Dezső: Számadás
9. Drámatipológiai problémák. Shakespeare: IV.Henrik- Füst Milán: IV.Henrik
10. József Attila: Eszmélet – Egységes költemény vagy 12 vers?
11. A szövegszerűség mint prózaelv. Krúdy Gyula: Szindbád a feltámadás
12. A pastiche mint regényszervező elv. Márai Sándor: Szindbád utolsó útja
13. Szövegszerűség és világszerűség. Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
14. A beadott dolgozatok problémáinak megbeszélése.

  A félévi osztályzat megszerzésének feltételei:­ A szemináriumokon való aktív részvétel­ egy ( a korszakhoz kapcsolódó, személyes érdeklődéshez igazodó) 12-15 oldalas tanulmány elkészítése.

671/b Babits Mihály életműve a korszak irodalmában (Sipos Lajos)

671/b Babits Mihály életműve a korszak irodalmában 

1.        A modernitás elméleti problémái a világirodalomban és a magyar kultúrában

2.        A költészet önértelmezésének lehetőségei a 19. század második felében és a 20. század elején (Baudelaire, Poe, Swinburne, Mallarme, Rilke, Marinetti, Benn – Oláh Gábor, György Oszkár, Erdős Renée, Bresztovszky Ernő, Sík Sándor)

3.        Új költői nyelv és a lírai én pozíciójának újraformálása; Ady Endre: Új versek

4.        Babits Mihály és Kosztolányi Dezső líraelméleti gondolkodásának érintkező és eltérő vonásai az első kötetek megjelenése előtt

5.        A horatiusi és a babitsi költészetfelfogás az 1903-1904-es Babits versek alapján

6.        Az orfikus filozófia és a görögségélmény általános kérdései Babits versgondolkodásában 1906-1911 közötti időben

7.        Babits „istenei”

8.        Az irodalomfogalom változása a világlírában az 1910-es években: Appolinaire, Johanes R. Becher, T. S. Eliot – Babits és Kassák

9.        Az esszé mint az önmegértés egyik lehetősége

10.     Prózapoétikai változás a világ- és a magyar irodalomban

11.     A Karácsonyi madonna című novelláskötet szövegalkotása – világirodalmi párhuzamokkal

12.     Babits regénytípusai 

 

 

A kollokvium anyaga

 Az alábbi problémakörökből mindenki válasszon ki magának ötöt, s azokból készüljön fel! ­ Az irodalomfogalom változása a késő modernitásban ­ A modern művészeti irányok történetéből. Áttekintés az egyik irányzat bemutatásával­ Ady költészetelméleti gondolkodásának változásai– Az Ady-recepció történetéből­ Babits nyelv nyelvfilozófiája, költészetelméleti gondolkodásának alakulása 1902-től 1911-ig­  A klasszikus német kultúratudomány és Nietzsche görögség -interpretációja­ Babits Horatius – és Vergilius –élménye egy vers és egy regény alapján­ A biográfiai, a történeti és a lírai én viszonya néhány Babits versben az első két kötet alapján­ Poe, Swinnburne, Rilke, Malarme verselmélete – az egyik részletes bemutatásával­ Babits: Laodameia és a korszak drámaelmélete­ Babits tájékozódása a világkultúrában néhány tanulmány és esszéje alapján– Babits kultúra- és irodalomelmélete Az európai irodalom történetében­ Két (1920 előtt készült) szabadon választott Babits-esszé ­ A Recitatív-kötet kompozíciós problémái ­ Egy Babits regény részletes értelmezése – világirodalmi párhuzamokkal­ Novellaelméleti kérdések a Karácsi madonna című kötet alapján Az alábbi problémakörökből mindenki válasszon ki magának hármat, és abból készüljön föl! – A Nyugat korszakai, nemzedékei, vitái­ Folyóiratok, írói csoportok a magyar irodalomban (A Hét, Új Idők, A Tett, Ma, Tanú, Pandora). Áttekintés az egyik részletezésével– Füst Milán költészetesztétikája– Füst Milán drámaelmélete a IV. Henrik alapján– Kassák irodalomfogalma néhány mű alapján­ Tematizációs és műfajelméleti kérdések. Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek – Egy ember élete­ A magyar irodalom decentralizációja 1920 után. Írói csoportok, folyóiratok egy újonnan szerveződött államban a Kárpát-medencében­ A transzilvanizmus elméleti problémái­ Tamási Áron egyik regényének műfajelméleti kérdései­ Kosztolányi Dezső líraelmélete – néhány konkrét szöveg elemzésével­ A novellaíró Kosztolányi­ Novellaciklus? Összetett regény? Regény? – Kosztolányi: Esti Kornél­ Móricz Zsigmond egyik regényének részletes elemzése­ A Móricz-recepció aktuális kérdései­ Szabó Dezső: Az elsodort falu – Döblin: Alaxanderplatz .