E-mail:tverdotagyorgy@yahoo.com
Szoba: Múzeum krt. 4/A III. em. 335.
Telefon: 411-6500/5122
Bejegyzések a weboldalon “Tverdota György” címkével.
Életrajz
Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzi 1966 és 1971 között. Magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerez 1971-ben.
1972-1975 között a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa.
1975 óta az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1976 óta az Irodalomtörténeti Közlemények kritikai rovatvezetője, majd a szerkesztőbizottság tagja.
1981-1985 között az Irodalomtudományi Intézet tudományos titkára. 1986-1991 között az Intézet Modern Magyar Irodalmi Főosztályának vezetője.
1985-1990 között a Képzőművészeti Főiskola óraadó tanárja. 1990-1995 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem másodállású tanára, 1992. július 1-től 1995-ig docensi rangban.
1978-ban középfokon, 1983-ban konferenciaképes minősítéssel, 1995-ben pedig sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tesz francia nyelvből.
1991-1994 között a párizsi Sorbonne Nouvelle Paris III Egyetem vendégprofesszora, a Magyar Tanulmányok Egyetemközi Központjának igazgatóhelyettese, a Cahiers d’Études Hongroises felelős szerkesztője.
1995-1999 között a piliscsabai Pázmány Péter Tudományegyetem óraadó tanára. 1999 ősze óta az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Magyar Irodalomtörténeti Intézet főmunkatársaként oktatja a huszadik századi magyar irodalmat. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetében habilitál 2001 júniusában.
1999-2002 között az Országos Tudományos Kutatási Alap irodalomtudományi szakzsűrijének elnöke.
1997. április 1-től 2001. december 31-ig a Nemzetközi Hungarológiai Központ másodállású igazgatója, s ebben a minőségében a Hungarológia című lap főszerkesztője. 1997-ben, 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben Budapesten vendégoktatói konferenciákat szervez, 2001-ben a vendégoktatói konferenciát az V. Hungarológiai Kongresszus keretében, Jyväskyläben bonyolítja le.
2003. június 30-án kinevezik az ELTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi tanárává. 2004. július 1. óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtörténeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Első publikációját, egy regényről készült recenziót a Tiszatáj című folyóirat 1970-ben, ötödéves egyetemi hallgató korában közli. Ezután évekig rendszeresen szemlézi az újonnan megjelent versesköteteket és regényeket. Irodalomtörténeti tárgyú szakmai publikációkat 1972 óta tesz közzé irodalmi folyóiratokban, szakfolyóiratokban és tanulmánykötetekben.
Fő kutatási területe a huszadik század első felének irodalma, azon belül a két világháború közötti korszak költészete, s elsősorban József Attila életműve.
Egyetemi doktori disszertációját 1980-ban, az ELTÉ-n Ady Endre két világháború közötti recepciójának tárgykörében védi meg.
Első könyve Vas Istvánnal közösen 1980-ban jelenik meg a Költőnk és kora címmel. 1987-ben publikálja Ihlet és eszmélet címmel József Attila tanulmányait. 1987-ben lát napvilágot sajtó alá rendezésében és jegyzeteivel a három kötetes Kortársak József Attiláról című dokumentumgyűjtemény.
1987-ben védi meg kandidátusi értekezését, amelynek tárgya József Attila nyelvesztétikája.
1992-ben Horváth Ivánnal közösen Miért fáj ma is címmel tanulmánykötetet jelentet meg, amelynek keretében József Attila publikálatlan pszichoanalitikus iratait is közzéteszik. 1995-ben Horváth Ivánnal két kötetben publikálják a József Attila Tanulmányok és cikkek 1923-1930 című szövegkiadást.
1997-ben védi meg a József Attila-kultusz születéséről szóló doktori disszertációját, s kapja meg az Irodalomtudomány Doktora címet.
Doktori disszertációja A komor föltámadás titka címmel 1998-ban jelenik meg könyv alakban. 1998 tavaszán publikálja József Attila élete és minden verse című CD-ROMját, s 1999 tavaszán a Medvetánc és Nagyon fáj 1934/1936 című könyve, 1999 őszén pedig egy József Attila kismonográfiája jelenik meg.
Rendszeresen részt vesz nemzetközi tudományos konferenciákon Moszkvában, Várnában, Prágában, Párizsban, Bécsben, Sziktivkarban, Újvidéken, Rómában, Kolozsváron, Jyväskyläben. Előadással szerepel a müncheni, tokyói, leydeni AILC-kongresszusokon.
A magyar-francia irodalomtudományos együttműködés keretében számos konferenciát szervez Párizsban és Budapesten. Ennek aktái több kötetben francia nyelven látnak napvilágot: Les Avant-gardes nationales et internationales, Budapest, 1989 (1992), La littérature et ses cultes, Budapest, 1991 (1994), Écrire le voyage, Párizs, 1993 (1994), Regards sur Attila József, Párizs, 1993 (1994), Acclimater l’autre, Budapest, 1994, (1997), Entre Seine et Danube, Párizs, 1997 (1998), Perspectives sur la critique littéraire, Párizs, 1998 (2002), Entre Esthétisme et Avant-gardes, Budapest, 1998 (2000), Renouveau spirituel, Budapest, 2000, Métissage culturel, Párizs, 2001.
1988-ban Dávidházi Péterrel és Karafiáth Judittal kezdeményezik az irodalmi kultuszok kutatására irányuló szervezett munkát. 1988-1991 között, majd 1994 óta újra az Intézet XX. századi kritikatörténeti témájának felelőseként értekezletek, tudományos viták, konferenciák sorát szervezi.
Fontosabb munkái
Könyvek, könyv-részletek
„Költőnk és kora” [közös tanulmánykötet Vas Istvánnal, szerkesztés és tanulmány:] Mindenség a semmiségbe, Bp., Magyar Helikon, 1980, 9-43.
Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője, Bp., Gondolat, 1987, 427. (tanulmánykötet)
Kortársak József Attiláról, 1-3, Bp., Akadémiai, 1987, 2173. (sajtó alá rendezés, előszó, jegyzetek)
„Miért fáj ma is?” Az ismeretlen József Attila [szerkesztés, előszó, dokumentum-közlés, tanulmány:] Orvosi dokumentum vagy szürrealista szabadvers?, Bp., Balassi-Közgazdasági és Jogi, 1992., 191-227.
József Attila, Tanulmányok és cikkek (1923-1930), 1-2, [a 2. kötetből a Magyarázatok teljes terjedelemben] Bp., Osiris, 1995, 238.
József Attila élete és minden verse. CD-ROM, Magyar Rádió Rt.-Hypermédia Systems Kft., Bp., 1998.
A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése, Bp., Pannonica, 1998, 272.
József Attila, Medvetánc, Nagyon fáj, 1934 / 1936, Bp., Raabe Klett, 1999, 272. (szerkesztés, sajtó alá rendezés és tanulmányok írása a „Matúra” sorozat számára)
József Attila, Bp., Korona, 1999, 285. (kismonográfia a „Klasszikusaink” sorozatban)
Albert Camus, Közöny, „Talentum” könyvek, Bp., Akkord, 2003, 63.
Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése, Bp., Gondolat, 2004, 274.
Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzései, Bp., Osiris, 2005, 420.
Költőnk és Kora. József Attila emlékév, 2005., szerk. Asperján György és Szabó B. István, Bp., Aspy Stúdió, 2005, 10-151. (tanulmány írása)
Écrire le voyage [szerkesztés, előszó, tanulmány: ] Royaume et exil, Paris, Presses de la Sorbonne Nouvelle, 1994, 197-208.
Les Avant-gardes nationales et internationales [tanulmánykötet Karafiáth Judittal közösen szerkesztve és tanulmány:] La premiere mort de l’avant-garde hongroise, Bp., Argumentum, 1992, 73-80.
Acclimater l’autre [Tanulmánykötet Karafiáth Judittal közösen szerkesztve és tanulmány:] Le traducteur face aux noms propres, Bp., Balassi, 1997, 59-69.
Avantgárd és modern klasszicizmus = Magyar Kódex. Magyarok a 20. században, 6, Magyarország művelődéstörténete (1918-2000), Bp., Kossuth, 2001, 129-161.
Tanulmányok
Mi a tétje az időrendnek József Attila gondolkodástörténetében?, Új Írás, 1985, 4. sz., 17-27.
A modernség-fogalom változásai a húszas évek költészetében = „de nem felelnek, úgy felelnek”, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1992, 167-174.
„Il faut etre absolument grec!” = Methods for the Study of Literature as Cultural Memory, Volume 6, [Raymond Vervliet, Annemarie Estor], Rodopi, Amesterdam – Atlanta, 2000, 369-376.
Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék 
Hozzászólások