Sipos Lajos – BBN-MIR 314. 3/a – Irodalmi szakszeminárium

18 09 2008

Teleologikus, genetikus és hálózati szövegkiadás elméleti és gyakorlati problémái Babits-szövegek alapján
Theoretical and Empirical Problems of Teleological, Genetic and Network Text Edition  an the Basis of Babits’ Texts

Szerda, 14.00-15.30 A/334

1.1    Az autentikus szöveg rögzítésének elméleti és gyakorlati kérdései Arisztotelész, Theophrasztosz, Erathosztenész munkásságától a késő modernitás koráig.
1.2    A genetikus szövegkiadás.
1.3-5
Kritikai kiadás-tipusok a mai magyar irodalomban
Ady Endre, Összes versei 1908-1909, s.a.r. N. Pál József, Janzer Frigyes, Nényei Sz. Noémi, BP., Akadémiai-Argumentum, 2006.
József Attila, Összes versei, s.a.r. Stoll Béla, Bp., Balassi, 2005.
Mutatvány a készülő Babits kritikai kiadásból s.a.r. Kelevéz Ágnes
Krúdy Gyula, Regények és nagyobb elbeszélések, s.a.r. Kelecsényi László, Pozsony, Kalligram, 2005.
Babits Mihály, Timár Virgil fia, s.a.r. Sipos Lajos, Bp., Magyar Könyvklub, 2001.
Mutatvány az Elza pilóta genetikus kiadásából, s.a.r. Buda Attila
2.1  A kritikai kiadás gyakorlati problémái
2.2  A levelek kiadása (Babits Mihály, Levelezése 1918-1919)
(Egy-egy levél feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
2.3-4
A versek kiadása
(Egy-egy vers feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
3.1 A hálózati szövegkiadás elméleti problémái
3.2 Babits Mihály, Esszék, tanulmányok, kritikák 1900-1911 előkészítése a „papír alapú” kiadásra
(Egy-egy szövegrész feldolgozása, bemutatása, megvitatása)
3.3 A feldolgozott szövegrészek hálózati megjelenítése
3.4 A hálózati forma felhasználásának speciális lehetőségei

Budapest, 2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN-MIR 312.3/a – Textus, pretextus, intertextus késő modern magyar irodalomban

18 09 2008

Textus, pretextus, intertextus késő modern magyar irodalomban
Text, Pretext and Intertext in Late Modern Hungarian Literature

Szerda, 13.00–13.45  A/330
Előadás

1. Az egyetemestől részjelentésig: az irodalomfogalom változása a klasszikus modernségben és a késő modernitásban

Arany János: Vojtina ars poétikája
Orbán Ottó: Arany recepcióesztétikája

2. Hagyomány és újítás a költészetben

Horatius: Ars poetica
Babits Mihály: In Horatium

3. Kísérlet a nyelvhez való viszony újraértelmezésére

Erdős Renée: Én
Babits Mihály: [Versemnek tárgya én bírok csak lenni]
Babits Mihály: A lírikus epilógja
Báthory Csaba: Törvénykönyv, Földrengés után

4. Kísérlet az új költői nyelv megteremtésére – metafora, allegória, szimbólum

Ady Endre: A vár fehér asszonya
Karinthy Frigyes: Törpe fejűek

5. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésre, I.

Babits Mihály: Esti kérdés
Orbán Ottó: Esti kérdés

6. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésére, II.

Marcus Aurelius: Elmélkedései
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius

7. Alkalmi vers? Számvetés? Tömény vers? Nyelvesztétikai oppozíció?

József Attila: Születésnapomra
Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium!
Varró Dániel: A bús piros vödör dala

8. A szöveg mint nyelvi, történeti, léthelyzeti összegzés

Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé

9. A prózai beszédmód új alakzatai, a narratív sémák váltogatása

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

10. Textus, pretextus, intertextus

Vergilius: Aeneis
Babits Mihály: Timár Virgil fia

11. Léthelyzet, öntükrözés, nyelvi invenció

Kosztolányi Dezső: Pacsirta

12. A történelem mint „megképzett elbeszélés”

Esterházy Péter: Harmonia caelestis

Budapest, 2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN-MIR 304.3/b Irodalmi szeminárium

18 09 2008

A késő modern magyar irodalom elméleti vitái és mozgalmai
Theoretical Discussions and Movements in Late Modern Hungarian Literature

Szerda, 11.00–12.30 A/429.

  1. Nagyvárad és A Holnap antológia – Dutka Ákos: A Holnap városa
  2. A Nyugat-folyóirat megalakulás, esztétikai elvei – Ignotus: Kelet népe, Szini Gyula: A mese alkonya
  3. Nyelv és gondolat – Horváth János: A Nyugat magyartalanságairól, Ignotus: Válasz Horváth Jánosnak
  4. Osvát–Hatvany vita
  5. A magyar modernitás elméleti problémái a konzervatív fórumokon: Új Idők, Magyar Figyelő, Budapesti Hírlap
  6. A Ma és a Nyugat – Babits Mihály: Ma, holnap és irodalom, Kassák Lajos: Rettenetes nagy hamu alól
  7. Politika, világnézet és irodalom – Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben, Baloldal és nyugatosság
  8. A műalkotás és a valóság viszonya – az Indiszkréció-vita
  9. A Toll Ady-vitája
  10. Népiesek és urbánusok – a Válasz és a Nyugat kérdésfeltevése és válaszai
  11. A Kisebbségben-vita – Szekfü Gyula, Németh László és Babits tanulmányai

2008. augusztus 31.

Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – BBN- MIR-232/d Modern magyar irodalom

18 09 2008

Az irodalom-fogalom változása és a szövegalkotás módosulása a Nyugat-korszakban
The Alteration of the Concept of the Literature and Text in Nyugat-period

Szerda, 9.30-11.00 A/429

  1. A költészetfogalom változása a modernitásban: Babits Mihály: Húnyt szemmel – Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája (In: Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő, Bp., Magvető, 1999.) – Petőcz András: Beszámoló az Orbán Ottó Művek felkutatásáról (In: Petőcz András: Európai rádió, Pozsony, Kalligram, 2005.)
  2. Költészetértelmezés a későromantika, a szimbolizáció és allegorizáció találkozási pontján: Ady Endre: Új versek
  3. Babits Mihály költészetesztétikája az első két kötete alapján
  4. A Kassák-kör művészetfelfogása. Kassák Lajos: Mesteremberek, Csavargók, Önarckép háttérrel
  5. A képvers mint szövegalkotási mód. Kassák Lajos: Költemény – Tamkó Sirató Károly: Villanyvers 1927 – Radnóti Miklós: Virág (In: Válogatás a 20. századi vizuális költészetből, szerk. Kovács Zsolt, L.Simon László, Miskolc – Budapest, Felsőmagyarország Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 1998, 32, 48, 66.old.)
  6. A kötet egész poétikuma. Kosztolányi Dezső: Számadás
  7. József Attila: Eszmélet – Egységes költemény vagy 12 vers?
  8. A teleologikus és a genetikus szövegkiadás elméleti kérdései. Babits Mihály: Timár Virgil fia
  9. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének narratológiai, szociográfiai, jogelméleti interpretációja
  10. A szövegszerűség mint prózaelv. Krúdy Gyula: Szindbád a feltámadás
  11. A pastiche mint regényszervező elv. Márai Sándor: Szindbád utolsó útja
  12. Szövegszerűség és világszerűség. Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
  13. Drámatipológiai problémák. Füst Milán: IV.Henrik
  14. A beadott dolgozatok problémáinak megbeszélése

A félévi osztályzat megszerzésének feltételei:
­ A szemináriumokon való aktív részvétel
­ egy ( a korszakhoz kapcsolódó, személyes érdeklődéshez igazodó)  7-10 lapos dolgozat elkészítése.

Budapest, 2008. augusztus 31.
Sipos Lajos
egyetemi tanár





Sipos Lajos – Egy hiteles tanú… (Szász István Tas: Beszédes hallgatás, avagy három Hitel és ami utána következik)

8 09 2008

Sipos Lajos recenziója a Hitel 2008. augusztusi számában olvasható, illetve letölthető innen.





Irodalmi szalon Babits Mihállyal – április 22. kedd, 16:00

17 04 2008

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (Bp. V., Károlyi Mihály u. 16.)

Beszélgetés Babits Mihályról születésének 125. évfordulóján.
Vendég: Sipos Lajos egyetemi tanár
Beszélgetőtárs: Havas Judit irodalomtörténész





Költők és koruk: Babits Mihály és József Attila (konferencia)

6 04 2008

Időpont
2008.05.22–2008.05.24 csütörtök–szombat
Helyszín
Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága
7624 Pécs
Jurisics Miklós út 44.

Rövid ismertető

A József Attila Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar 2008. május 22-24-én konferenciát rendez Szekszárdon Költők és koruk Babits Mihály és József Attila címmel. A konferencia kapcsolódik a Babits-évforduló programjaihoz, másrészt folytatása a 2007-es Poétikai töréspontok Illyés Gyula és József Attila kapcsolata című tudományos tanácskozásunknak.

A Költők és koruk nemcsak a két költő személyes kapcsolatának, konfliktusának kérdéseit kívánja értelmezni, hanem azokat az irodalomtörténeti, poétikai irányokat is, amelyek talaján alakult ki a nevezetes konfliktus.

A konferencia előadói neves irodalomtörténészek.

Előzetesen felkért előadók:

  • Kulcsár Szabó Ernő akadémikus
  • Szegedy-Maszák Mihály akadémikus
  • Tverdota György egyetemi tanár
  • Veres András DSc egyetemi tanár
  • Bókay Antal CSc egyetemi tanár
  • Szigeti Lajos Sándor DSc egyetemi tanár
  • Sipos Lajos CSc egyetemi tanár
  • Kenyeres Zoltán DSc egyetemi tanár
  • Angyalosi Gergely DSc egyetemi tanár
  • Kelevéz Ágnes CSc irodalomtörténész
  • Fráter Zoltán CSc egyetemi docens
  • Pomogáts Béla DSc irodalomtörténész
  • N. Horváth Béla CSc egyetemi tanár
  • Buda Attila PhD irodalomtörténész

Tervezett program:

Május 22. (csütörtök)

15 óra: Előadások
19 óra: Borkóstoló
Vacsora egy szekszárdi pincében

Május 23. (péntek)

10 óra: Előadások
Helyszín: Pécs PAB Székháza
14 óra: Ebéd
15 óra: Városnézés
20 óra: Vacsora Szekszárdon

Május 24. (szombat)

9 óra: Előadások
12 óra: Zárszó

További információk