Textus, pretextus, intertextus késő modern magyar irodalomban
Text, Pretext and Intertext in Late Modern Hungarian Literature
Szerda, 13.00–13.45 A/330
Előadás
1. Az egyetemestől részjelentésig: az irodalomfogalom változása a klasszikus modernségben és a késő modernitásban
Arany János: Vojtina ars poétikája
Orbán Ottó: Arany recepcióesztétikája
2. Hagyomány és újítás a költészetben
Horatius: Ars poetica
Babits Mihály: In Horatium
3. Kísérlet a nyelvhez való viszony újraértelmezésére
Erdős Renée: Én
Babits Mihály: [Versemnek tárgya én bírok csak lenni]
Babits Mihály: A lírikus epilógja
Báthory Csaba: Törvénykönyv, Földrengés után
4. Kísérlet az új költői nyelv megteremtésére – metafora, allegória, szimbólum
Ady Endre: A vár fehér asszonya
Karinthy Frigyes: Törpe fejűek
5. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésre, I.
Babits Mihály: Esti kérdés
Orbán Ottó: Esti kérdés
6. Kísérlet a kulturális hagyomány és az ontológiai tapasztalat egyesítésére, II.
Marcus Aurelius: Elmélkedései
Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius
7. Alkalmi vers? Számvetés? Tömény vers? Nyelvesztétikai oppozíció?
József Attila: Születésnapomra
Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium!
Varró Dániel: A bús piros vödör dala
8. A szöveg mint nyelvi, történeti, léthelyzeti összegzés
Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé
9. A prózai beszédmód új alakzatai, a narratív sémák váltogatása
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
10. Textus, pretextus, intertextus
Vergilius: Aeneis
Babits Mihály: Timár Virgil fia
11. Léthelyzet, öntükrözés, nyelvi invenció
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
12. A történelem mint „megképzett elbeszélés”
Esterházy Péter: Harmonia caelestis
Budapest, 2008. augusztus 31.
Sipos Lajos
egyetemi tanár
Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék 
Hozzászólás