Tarján Tamás – A benső érdekek párbeszéde (Fodor András és Tüskés Tibor levelezése I. 1959-1966)

Tarján Tamás írása a Jelenkorban online is olvasható.

Jürgen Habermas: A szekularizáció dialektikája (Schein Gábor fordítása)

Az írása a 2000 c. folyóirat 2008. novemberi számában online is olvasható.

Ex libris – Schein Gábor: Bolondok tornya

G. István László írása az ÉS-ben olvasható.

Tverdota György: Modern magyar irodalom 1905-1947

A Modern magyar irodalom 1905-1947

Kérdések a kollokviumon

1. A Nyugat:

a) A folyóirat története.

A Nyugat-jelenség (1908 – 1998)

KENYERES Zoltán: A Nyugat története rövid előadásokban, Új Írás, 1989 / 2, 3 – 26.

b) A Nyugat költői: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán

KARDOS László: Tóth Árpád, Bp. 1965.

BORBÉLY Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról, Bp. 1999.

ANGYALOSI Gergely: [Füst Milánról] A lélek lehetőségei, Akadémiai, Bp. 1986.

SCHEIN Gábor: Nevetők és boldogtalanok, Akadémiai, Bp. 2006.

c) A Nyugat prózaírói: Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Füst Milán

FÜLÖP László: Kaffka Margit, Gondolat, Bp. 1987.

FRÁTER Zoltán: Mennyei riport Karinthy Frigyessel, Bp., Magvető, 1987.

TARJÁN Tamás: Nagy Lajos, Gondolat, Bp., 1980.

ANGYALOSI Gergely: Füst Milán: A feleségem története című regényének egy értelmezési lehetőségéről, in: ANGYALOSI Gergely: A költő hét bordája, Latin Betűk, Debrecen, 1996., 22 – 31.

2. Ady Endre költészeti reformja (1906 – 1912)

KENYERES Zoltán: Ady Endre, Korona, Bp. 1998.

KIRÁLY István: Ady Endre, I-II., Magvető, Bp. 1970. [Részletek]

3. Ady Endre. Költészete a háború alatt (1914 – 1918)

KENYERES Zoltán: Ady Endre, Korona, Bp. 1998.

KIRÁLY István: Intés az őrzőkhöz, I-II., Szépirodalmi, Bp. 1982.

[Részletek]

4. Babits Mihály. Első költői korszaka.

RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983.

NEMES NAGY Ágnes: A hegyi költő [Részletek]

5. Kosztolányi Dezső:

a) A szegény kisgyermek panaszai

RÓNAY László: Kosztolányi Dezső, Gondolat, Bp. 1977.

A rejtőző Kosztolányi, [Részletek], Tankönyvkiadó, Bp. 1987.

b) Számadás és utolsó versek

KISS Ferenc: Az érett Kosztolányi, Akadémiai, Bp. 1979.

RÓNAY László: Kosztolányi utolsó évei, in: RÓNAY László:

Szabálytalan arcképek, Szépirodalmi, Bp. 1982. 167 – 229.

6. A magyar próza reformja a századelőn:

a) Móricz Zsigmond első pályaszakasza

CZINE Mihály: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig, Akadémiai, Bp.,1960.

A magvető nyomában, [Részletek], Anonymus, Bp. 1993.

A kifosztott Móricz? [Részletek], Krónika Nova, Bp. 2001.

Az újraolvasott Móricz, [Részletek], Nyíregyháza, 2005.

b) Krúdy Gyula

BORI Imre: Krúdy Gyula, Fórum, Ujvidék, 1978.

SZAUDER József: Tanulmányok Krúdyról, a Szindbádról, in: SZAUDER József: Tavaszi és őszi utazások, Szépirodalmi, Bp. 1980.

GINTLI Tibor: Valaki van, aki nincs – Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Akadémiai, Bp. 2005.

c) Novellisták a századelőn: Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Cholnoky László

SZAJBÉLY Mihály: Csáth Géza, Gondolat, Bp. 1989.

Cholnoky Viktor1868 – 1912, Vár ucca tizenhét, 1993 / 1.

BORI Imre: Cholnoky László, in: BORI Imre: Prózatörténeti tanulmányok, Fórum, Ujvidék, 1993.

7. A magyar avantgárd és Kassák Lajos

KASSÁK Lajos: Az izmusok története,

ACZÉL GÉZA: Kassák Lajos, Akadémiai, Bp. 1999.

8. Irodalom és népi mozgalom. Illyés Gyula első pályaszakasza. (Lírája vagy prózája, különös tekintettel a Puszták népére és a Petőfi-könyvre).

BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom, Bp. 1989.

TAMÁS Attila: Illyés Gyula, Akadémiai, Bp. 1989.

9. Hagyományőrző modernség a költészetben:

VAS István: Nehéz szerelem, Szépirodalmi, Bp. 1972. 131 – 970.

a) Babits Mihály költészete 1919 után

RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983. 186 – 313.

b) József Attila

TVERDOTA György: József Attila, Korona, Bp. 1999.

c) Szabó Lőrinc

KABDEBÓ Lóránt: Szabó Lőrinc, Gondolat, Bp. 1985.

d) Radnóti Miklós

FERENCZ Győző: Radnóti Miklós, Osiris, Bp. 2005.

e) Weöres Sándor pályájának első szakasza

KENYERES Zoltán: Tündérsíp, Szépirodalmi, Bp. 1984.

10. Magyar próza a két világháború közötti korban:

a) Kosztolányi regényei és novellái

A rejtőző Kosztolányi, Tankönyvkiadó, Bp. 1987.

b) Móricz Zsigmond második pályaszakasza

Az újraolvasott Móricz, Nyíregyháza, 2005.

A magvető nyomában, [Részletek], Anonymus, Bp. 1993.

A kifosztott Móricz? [Részletek], Krónika Nova, Bp. 2001.

c) Márai Sándor első korszaka

RÓNAY László: Márai Sándor, Magvető, Bp. 1990.

SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Márai Sándor, Akadémiai, Bp. 1991.

LŐRINCZY Huba: „…személyiségnek lenni a legtöbb”, Savaria University Press, Szombathely, 1993.

d) Németh László, a regényíró

THOMKA Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68 – 73.

GREZSA Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi, Bp. 1990.

BÉLÁDI Miklós: Németh László, in: BÉLÁDI Miklós: Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974.

e) Szentkuthy Miklós

RUGÁSI Gyula: Szent Orpheus ereklyéje, Pesti Szalon – JAK, Bp. 1992.

11. Magyar színház a XX. század első felében:

a) Molnár Ferenc

VÉCSEI Irén: Molnár Ferenc, Bp. 1966.

b) Füst Milán

SOMLYÓ György: Füst Milán vagy a lesütöttszemű ember, Balassi, Bp. 1993. 225 – 238.

SCHEIN Gábor: Nevetők és boldogtalanok, Akadémiai, Bp. 2006.

c) Németh László

SIKLÓS Olga: A drámaíró Németh László, Kritika, 1969. 6. sz. 12 – 22.

d) Déry Tibor

RADNÓTI Zsuzsa: A magyar Dada az asztalfiókban, in: RADNÓTI Zsuzsa: Mellékszereplők, Bp. 1991.

12. Esszé, kritika, irodalomtudomány a XX. század első felében:

a) Az esszéíró Babits

RÁBA György: Esszéi mint a gondolkodás és írás dialektikájának problémaelemzései, A két világháború közti irodalom „őrszeme”, in: RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983. 154 – 169. ; 247 – 266.

b) Németh László esszéi

GREZSA Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Bp. 1990.

c) Szerb Antal értekezői munkássága

POSZLER György: Szerb Antal, Akadémiai, Bp. 1973. [Részletek]

d) Halász Gábor esszéi

MIKÓ Krisztina: Halász Gábor, Balassi, Bp. 1995.

e) Horváth János irodalomtörténészi munkássága

ERDÉLYI KISS Mihály: A szintézis jegyében, Literatura, 1980. / 3 – 4. 389 – 409.

f) A fiatal Lukács György

ANGYALOSI Gergely: [A fiatal Lukácsról] A lélek lehetőségei, Akadémiai, Bp. 1986.

g) Szabó Dezső pamfletjei

SZABÓ Dezső: A Magyar Káosz, Szépirodalmi, Bp. 1990.

NAGY Péter: Szabó Dezső, Akadémiai, Bp. 1964.

GOMBOS Gyula: Szabó Dezső, Auróra, München, 1966.

13. Magyar irodalom a határainkon túl I.:

a) Áprily Lajos

FRÁTER Zoltán: Áprily Lajos, Balassi, Bp. 1992.

b) Tamási Áron

BERTHA Zoltán: Gond és mű [Részlet], Széphalom Könyvműhely, Bp. 1994.

c) Dsida Jenő

LÁNG Gusztáv: Dsida Jenő költészete, Kriterion, Bukarest, 2001

14. Magyar irodalom 1945-1948. között:

a) Az Újhold

ERDŐDY Edit: „Hároméves irodalom”, 1946 Az Újhold indulása, in: A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, Gondolat, Bp. 2007.

b) Szabó Lőrinc: Tücsökzene

KABDEBÓ Lóránt: Az összegzés ideje [Részlet], Szépirodalmi, Bp. 1980.

c) Németh László: Iszony

THOMKA Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68 – 73.

BÉLÁDI Miklós: Németh László, in: BÉLÁDI Miklós: Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974.

d) Déry Tibor: A befejezetlen mondat

NÉMETH Andor: Széljegyzetek egy nagy regényhez, in: NÉMETH Andor: A szélén behajtva, Magvető, Bp. 1973.

LUKÁCS György: Levél Németh Andorhoz Déry Tibor regényéről, in: LUKÁCS György: Magyar irodalom – magyar kultúra, Gondolat, Bp. 1970.

Használati utasítás:

A 14 kérdésből a vizsgázó kiválaszt öt kérdést, ezekből kell felkészülnie. Az arab számmal megjelölt kérdéscsoportok egy részéhez a), b), c), d) stb. kérdések kapcsolódhatnak. Ha ez az eset áll fenn, akkor a vizsgázó kiválasztja a kérdéscsoportot, és azon belül választ egy konkrét kérdést.

Kiválasztható például a 2. kérdés: Ady Endre költészeti reformja (1906 – 1912). Ha viszont valaki a 14. kérdéscsoportot választja, akkor ebből kiemelheti például a c) kérdést: Németh László: Iszony, s ebből a c) kérdésből kell vizsgáznia.

Az egyes kérdésekhez segítség gyanánt minimális szakirodalmi bibliográfiát adtam meg. Ezt nem kötelező elolvasni, illetve a vizsgázó felkészülés során bármilyen más szakirodalmat is felhasználhat. A minimális szakirodalom csak arra szolgál, hogy a vizsgázó felkészüléséhez az első segítséget megadjam.

Tverdota György