MIR-302 – József Attila-problémák
MIR-314 – József Attila költészete
MRN-681 – Szeminárium a XX. század első harmadának magyar irodalmából
MIR-302 – József Attila-problémák
MIR-314 – József Attila költészete
MRN-681 – Szeminárium a XX. század első harmadának magyar irodalmából
A Modern magyar irodalom 1905-1947
Kérdések a kollokviumon
1. A Nyugat:
a) A folyóirat története.
A Nyugat-jelenség (1908 – 1998)
KENYERES Zoltán: A Nyugat története rövid előadásokban, Új Írás, 1989 / 2, 3 – 26.
b) A Nyugat költői: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán
KARDOS László: Tóth Árpád, Bp. 1965.
BORBÉLY Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról, Bp. 1999.
ANGYALOSI Gergely: [Füst Milánról] A lélek lehetőségei, Akadémiai, Bp. 1986.
SCHEIN Gábor: Nevetők és boldogtalanok, Akadémiai, Bp. 2006.
c) A Nyugat prózaírói: Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Füst Milán
FÜLÖP László: Kaffka Margit, Gondolat, Bp. 1987.
FRÁTER Zoltán: Mennyei riport Karinthy Frigyessel, Bp., Magvető, 1987.
TARJÁN Tamás: Nagy Lajos, Gondolat, Bp., 1980.
ANGYALOSI Gergely: Füst Milán: A feleségem története című regényének egy értelmezési lehetőségéről, in: ANGYALOSI Gergely: A költő hét bordája, Latin Betűk, Debrecen, 1996., 22 – 31.
2. Ady Endre költészeti reformja (1906 – 1912)
KENYERES Zoltán: Ady Endre, Korona, Bp. 1998.
KIRÁLY István: Ady Endre, I-II., Magvető, Bp. 1970. [Részletek]
3. Ady Endre. Költészete a háború alatt (1914 – 1918)
KENYERES Zoltán: Ady Endre, Korona, Bp. 1998.
KIRÁLY István: Intés az őrzőkhöz, I-II., Szépirodalmi, Bp. 1982.
[Részletek]
4. Babits Mihály. Első költői korszaka.
RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983.
NEMES NAGY Ágnes: A hegyi költő [Részletek]
5. Kosztolányi Dezső:
a) A szegény kisgyermek panaszai
RÓNAY László: Kosztolányi Dezső, Gondolat, Bp. 1977.
A rejtőző Kosztolányi, [Részletek], Tankönyvkiadó, Bp. 1987.
b) Számadás és utolsó versek
KISS Ferenc: Az érett Kosztolányi, Akadémiai, Bp. 1979.
RÓNAY László: Kosztolányi utolsó évei, in: RÓNAY László:
Szabálytalan arcképek, Szépirodalmi, Bp. 1982. 167 – 229.
6. A magyar próza reformja a századelőn:
a) Móricz Zsigmond első pályaszakasza
CZINE Mihály: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig, Akadémiai, Bp.,1960.
A magvető nyomában, [Részletek], Anonymus, Bp. 1993.
A kifosztott Móricz? [Részletek], Krónika Nova, Bp. 2001.
Az újraolvasott Móricz, [Részletek], Nyíregyháza, 2005.
b) Krúdy Gyula
BORI Imre: Krúdy Gyula, Fórum, Ujvidék, 1978.
SZAUDER József: Tanulmányok Krúdyról, a Szindbádról, in: SZAUDER József: Tavaszi és őszi utazások, Szépirodalmi, Bp. 1980.
GINTLI Tibor: Valaki van, aki nincs – Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Akadémiai, Bp. 2005.
c) Novellisták a századelőn: Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Cholnoky László
SZAJBÉLY Mihály: Csáth Géza, Gondolat, Bp. 1989.
Cholnoky Viktor1868 – 1912, Vár ucca tizenhét, 1993 / 1.
BORI Imre: Cholnoky László, in: BORI Imre: Prózatörténeti tanulmányok, Fórum, Ujvidék, 1993.
7. A magyar avantgárd és Kassák Lajos
KASSÁK Lajos: Az izmusok története,
ACZÉL GÉZA: Kassák Lajos, Akadémiai, Bp. 1999.
8. Irodalom és népi mozgalom. Illyés Gyula első pályaszakasza. (Lírája vagy prózája, különös tekintettel a Puszták népére és a Petőfi-könyvre).
BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom, Bp. 1989.
TAMÁS Attila: Illyés Gyula, Akadémiai, Bp. 1989.
9. Hagyományőrző modernség a költészetben:
VAS István: Nehéz szerelem, Szépirodalmi, Bp. 1972. 131 – 970.
a) Babits Mihály költészete 1919 után
RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983. 186 – 313.
b) József Attila
TVERDOTA György: József Attila, Korona, Bp. 1999.
c) Szabó Lőrinc
KABDEBÓ Lóránt: Szabó Lőrinc, Gondolat, Bp. 1985.
d) Radnóti Miklós
FERENCZ Győző: Radnóti Miklós, Osiris, Bp. 2005.
e) Weöres Sándor pályájának első szakasza
KENYERES Zoltán: Tündérsíp, Szépirodalmi, Bp. 1984.
10. Magyar próza a két világháború közötti korban:
a) Kosztolányi regényei és novellái
A rejtőző Kosztolányi, Tankönyvkiadó, Bp. 1987.
b) Móricz Zsigmond második pályaszakasza
Az újraolvasott Móricz, Nyíregyháza, 2005.
A magvető nyomában, [Részletek], Anonymus, Bp. 1993.
A kifosztott Móricz? [Részletek], Krónika Nova, Bp. 2001.
c) Márai Sándor első korszaka
RÓNAY László: Márai Sándor, Magvető, Bp. 1990.
SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Márai Sándor, Akadémiai, Bp. 1991.
LŐRINCZY Huba: „…személyiségnek lenni a legtöbb”, Savaria University Press, Szombathely, 1993.
d) Németh László, a regényíró
THOMKA Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68 – 73.
GREZSA Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi, Bp. 1990.
BÉLÁDI Miklós: Németh László, in: BÉLÁDI Miklós: Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974.
e) Szentkuthy Miklós
RUGÁSI Gyula: Szent Orpheus ereklyéje, Pesti Szalon – JAK, Bp. 1992.
11. Magyar színház a XX. század első felében:
a) Molnár Ferenc
VÉCSEI Irén: Molnár Ferenc, Bp. 1966.
b) Füst Milán
SOMLYÓ György: Füst Milán vagy a lesütöttszemű ember, Balassi, Bp. 1993. 225 – 238.
SCHEIN Gábor: Nevetők és boldogtalanok, Akadémiai, Bp. 2006.
c) Németh László
SIKLÓS Olga: A drámaíró Németh László, Kritika, 1969. 6. sz. 12 – 22.
d) Déry Tibor
RADNÓTI Zsuzsa: A magyar Dada az asztalfiókban, in: RADNÓTI Zsuzsa: Mellékszereplők, Bp. 1991.
12. Esszé, kritika, irodalomtudomány a XX. század első felében:
a) Az esszéíró Babits
RÁBA György: Esszéi mint a gondolkodás és írás dialektikájának problémaelemzései, A két világháború közti irodalom „őrszeme”, in: RÁBA György: Babits Mihály, Gondolat, Bp. 1983. 154 – 169. ; 247 – 266.
b) Németh László esszéi
GREZSA Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Bp. 1990.
c) Szerb Antal értekezői munkássága
POSZLER György: Szerb Antal, Akadémiai, Bp. 1973. [Részletek]
d) Halász Gábor esszéi
MIKÓ Krisztina: Halász Gábor, Balassi, Bp. 1995.
e) Horváth János irodalomtörténészi munkássága
ERDÉLYI KISS Mihály: A szintézis jegyében, Literatura, 1980. / 3 – 4. 389 – 409.
f) A fiatal Lukács György
ANGYALOSI Gergely: [A fiatal Lukácsról] A lélek lehetőségei, Akadémiai, Bp. 1986.
g) Szabó Dezső pamfletjei
SZABÓ Dezső: A Magyar Káosz, Szépirodalmi, Bp. 1990.
NAGY Péter: Szabó Dezső, Akadémiai, Bp. 1964.
GOMBOS Gyula: Szabó Dezső, Auróra, München, 1966.
13. Magyar irodalom a határainkon túl I.:
a) Áprily Lajos
FRÁTER Zoltán: Áprily Lajos, Balassi, Bp. 1992.
b) Tamási Áron
BERTHA Zoltán: Gond és mű [Részlet], Széphalom Könyvműhely, Bp. 1994.
c) Dsida Jenő
LÁNG Gusztáv: Dsida Jenő költészete, Kriterion, Bukarest, 2001
14. Magyar irodalom 1945-1948. között:
a) Az Újhold
ERDŐDY Edit: „Hároméves irodalom”, 1946 Az Újhold indulása, in: A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig, Gondolat, Bp. 2007.
b) Szabó Lőrinc: Tücsökzene
KABDEBÓ Lóránt: Az összegzés ideje [Részlet], Szépirodalmi, Bp. 1980.
c) Németh László: Iszony
THOMKA Beáta: Németh László regénytípusai, Literatura, 1982. 1. sz. 68 – 73.
BÉLÁDI Miklós: Németh László, in: BÉLÁDI Miklós: Érintkezési pontok, Szépirodalmi, Bp. 1974.
d) Déry Tibor: A befejezetlen mondat
NÉMETH Andor: Széljegyzetek egy nagy regényhez, in: NÉMETH Andor: A szélén behajtva, Magvető, Bp. 1973.
LUKÁCS György: Levél Németh Andorhoz Déry Tibor regényéről, in: LUKÁCS György: Magyar irodalom – magyar kultúra, Gondolat, Bp. 1970.
Használati utasítás:
A 14 kérdésből a vizsgázó kiválaszt öt kérdést, ezekből kell felkészülnie. Az arab számmal megjelölt kérdéscsoportok egy részéhez a), b), c), d) stb. kérdések kapcsolódhatnak. Ha ez az eset áll fenn, akkor a vizsgázó kiválasztja a kérdéscsoportot, és azon belül választ egy konkrét kérdést.
Kiválasztható például a 2. kérdés: Ady Endre költészeti reformja (1906 – 1912). Ha viszont valaki a 14. kérdéscsoportot választja, akkor ebből kiemelheti például a c) kérdést: Németh László: Iszony, s ebből a c) kérdésből kell vizsgáznia.
Az egyes kérdésekhez segítség gyanánt minimális szakirodalmi bibliográfiát adtam meg. Ezt nem kötelező elolvasni, illetve a vizsgázó felkészülés során bármilyen más szakirodalmat is felhasználhat. A minimális szakirodalom csak arra szolgál, hogy a vizsgázó felkészüléséhez az első segítséget megadjam.
Tverdota György
Tverdota György tanulmánya a Literatura 2008/2. nyomtatott számában olvasható.
Tverdota György tanulmánya az Irodalomtörténet 2008/2. nyomtatott számában olvasható.
2008. június 20., 18:00, Petőfi Irodalmi Múzeum (Bp. V. ker., Károlyi Mihály u. 16.)
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata.
Időpont
2008.05.22–2008.05.24 csütörtök–szombat
Helyszín
Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága
7624 Pécs
Jurisics Miklós út 44.
A József Attila Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar 2008. május 22-24-én konferenciát rendez Szekszárdon Költők és koruk Babits Mihály és József Attila címmel. A konferencia kapcsolódik a Babits-évforduló programjaihoz, másrészt folytatása a 2007-es Poétikai töréspontok Illyés Gyula és József Attila kapcsolata című tudományos tanácskozásunknak.
A Költők és koruk nemcsak a két költő személyes kapcsolatának, konfliktusának kérdéseit kívánja értelmezni, hanem azokat az irodalomtörténeti, poétikai irányokat is, amelyek talaján alakult ki a nevezetes konfliktus.
A konferencia előadói neves irodalomtörténészek.
Előzetesen felkért előadók:
Tervezett program:
Május 22. (csütörtök)
15 óra: Előadások
19 óra: Borkóstoló
Vacsora egy szekszárdi pincében
Május 23. (péntek)
10 óra: Előadások
Helyszín: Pécs PAB Székháza
14 óra: Ebéd
15 óra: Városnézés
20 óra: Vacsora Szekszárdon
Május 24. (szombat)
9 óra: Előadások
12 óra: Zárszó
A Literatura 2007/3. nyomtatott számában olvasható.
Az Alföld 2007/októberi nyomtatott számában olvasható.
A Tiszatáj 2007. novemberi nyomtatott számában olvasható.
Hozzászólások